Mai bejegyzésünk az anyagok selejtezéséről fog szólni. Átnézzük, hogy Kezdjük először egy kis elméleti összefoglalóval! Év végén a beszámoló készítése előtt az anyagokat is értékelni kell. Meg kell vizsgálnod, hogy raktárban maradt készlet minősége megfelel-e a minőségi előírásoknak. Abban az esetben, ha – a készlet az előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, stb. ), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, – megrongálódott, – felhasználása, értékesítése kétségessé vált, vagy – feleslegessé vált, akkor meg kell állapítanod a minősítés pillanatában a minőséget tükröző aktuális piaci értékét. Ezután a számított piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét értékvesztésként kell elszámolnod. Ha a készletre későbbiekben nincs szükségünk, akkor akkor selejtezési jegyzőkönyv alapján ki kell vezetned a könyvekből. A selejtezés lényege a társaság számára "feleslegessé vált" eszközök – ami lehet tárgyi eszköz, készlet- állományból való kivezetése. Most nézzük meg, hogy miként kell az anyagok selejtezését könyvelned!
Készlet – Wikipédia
A selejtezésre vonatkozó részletes szabályok önálló selejtezési szabályzatban, illetve a leltározási és leltárkészítési szabályzat részeként is kialakíthatók a vállalkozás méretétől, összetettségétől, az eszközállomány nagyságától függően. A selejtezésre év közben (pl. a vállalkozásnál bekövetkezett káresemény, egy lezárult beruházási, kivitelezési folyamat következtében) vagy szervezetten, bizonyos időszakonként, általában az üzleti év végi számviteli munkálatok keretében kerülhet sor. A selejtezés folyamata A selejtezést a selejtezési bizottság végzi, amelybe célszerű az eszközök fizikai jellemzőivel tisztában lévő, de felelősen dönteni tudó személyeket delegálni. A bizottság összetételét, feladatait, eljárási rendjét előzetesen a fenti szabályzatban kell rögzíteni.
Mi a helyes könyvelés abban az esetben, amikor nem érkezik meg egy számla, és az üzleti évet már zárni kell, a beszámolót össze kell állítani? A Számviteli tanácsadó legfrissebb számában konkrét eseteket mutat be. Ha nem érkezett meg időben a számla, abban az esetben nem számlázott szállítást kell könyvelni a Nem számlázott szállítások számlára. A nem számlázott szállítás értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Ha ismert a szerződéses ár, abban az esetben az lesz az eszköz értéke. Ha nem ismert, akkor az eszköz értékét piaci információk alapján kell megállapítani. A példában szereplő Kiskereskedő Kft. egyszerűsített éves beszámolót készít, forgalmi költség eljárású eredménykimutatást állít össze, számviteli politikájában a mérlegkészítési időpont a tárgyévet követő február hónap utolsó napja. A Kiskereskedő Kft. a készleteiről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, leltározási és leltárkészítési szabályzatának megfelelően minden üzleti év végén, a mérlegfordulónapon a készleteinek a mennyiségéről leltárfelvétellel győződik meg.
Továbbá azt is feltételezzük, hogy 2018. december 31-éig, a mérlegfordulónapig a nem számlázott árukészletnek csak a felét adták el. A 2018. december 31-én megmaradó készletből 2019. június 12-éig nem értékesítettek. Mennyiben más a számviteli megoldás ebben a változatban? Beérkezett, nem számlázott áru könyvelése megállapodásos ár alapján 2018. december 19-ei dátummal: Nem számlázott áru felének az elszámolása eladott áruk beszerzési értékeként 2018. Eladott áruk beszerzési értéke 8 000 000 Ft K 261. Áruk beszerzési áron 8 000 000 Ft A nem számlázott áruknak csak a felét adták el 2018. december 31-éig. Emiatt a számla alapján megállapított jelentős összegű 4 000 000 Ft különbözet felét, 2 000 000 Ft-ot a megmaradt árukészlet értékét növelő tételként, a másik felét, szintén 2 000 000 Ft-ot az egyéb ráfordításokba kellett könyvelni. T 86. Egyéb ráfordítások 2 000 000 Ft T 261. Áruk beszerzési áron 2 000 000 Ft Tomcsányi Erzsébet cikke, amely a Számviteli tanácsadó legfrissebb, 201964-es számában jelent meg, még két változatot vesz sorra.
Köznapi értelemben a készlet valamely dologból felhalmozott, összegyűjtött mennyiség, amely dolog meghatározott időpontban és helyen található. A kereskedelemben általában a raktárban tárolt, értékesítésre szánt árut nevezik készletnek. A termelési, újratermelési folyamatban a készpénzért (pénztári készpénzállomány) vagy bankszámlapénzért (bankszámlaállomány) vásárolt anyagokat (alap-, rezsi- és segéd-, fűtő- és üzem-, valamint egyéb) input készleteknek nevezzük; ezek a félkész és befejezetlen termelés állapotán át készáruvá, azaz output készletekké válnak, s értékesítés után (vevőállomány) ismét pénzzé alakulnak. A készletek rövid ideig kötik le a forrásokat, azaz folyamatosan változnak, forognak. Ez alól kivételek: nem forgó, elfekvő készletek; amelyektől pl. kiárusítás vagy selejtezés utáni értékesítés útján szükséges megszabadulni. Készletek szerepe a gazdaságban [ szerkesztés] A készletek makrogazdasági szerepe, hogy a termelés és a forgalom időbeni, területi és szervezeti különbségeit ellensúlyozva megpróbálják biztosítani a gazdasági folyamatok stabilitását, a nemzetgazdaság külpiachoz való alkalmazkodását.
A vállalkozásnál selejtezni ritkább esetben az immateriális javakat, gyakrabban a tárgyi eszközöket és a készletet kell. A selejtezés értelemszerűen nem jelent fizikai megsemmisítést vagy használatra alkalmatlanná tételt. A selejtezés a selejtezendő dolog beazonosítását, a fennálló könyv szerinti érték kivezetését, az eszköz további sorsáról döntést, az esetleges hulladék anyag elszámolását, illetve mindezek dokumentálását jelenti. Mit ír erről a számviteli törvény? A számviteli törvény nem foglalkozik a selejtezéssel, nem határozza meg annak tartalmát. A törvényben csak az eszközök állományból kivezetése szerepel, amely bekövetkezhet egyrészt káresemény, másrészt feleslegessé válás miatt. A számviteli törvény hangsúlyozza a vagyonért való felelősséget. Ennek érdekében, a vállalkozásnak a számviteli politikájában, illetve az ennek részét képező szabályzatában szabályozni kell a feleslegessé vált (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) eszközök feltárását – milyen esetekben válnak feleslegessé – és selejtezését.
Raktárkezelő készletnyilvántartó program | InCash Ügyviteli Rendszer
- Selejtezési jegyzőkönyv 2020 minta: selejtezés könyvelése és szabályai 2020-ban
- Számlatükör javaslat 2016 | Sikeres számvitel vizsga
- Készlet selejtezés könyvelése 2016
- Nem számlázott szállítások, elkésett számlák könyvelése - Adó Online
- Vásárlás: Ködlámpa - Árak összehasonlítása, Ködlámpa boltok, olcsó ár, akciós Ködlámpák
A Magyar Közlöny 2015. július 3-án megjelent 2015. évi 97. számában kihirdetett 2015. évi CI. törvény határozta meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény változásait. Változott az eredménykimutatás előírt tagolása, így az osztalék előírása is. A korábbi szabály az osztalék könyvelésére A korábbi években az eredménykimutatás legutolsó sora a Mérleg szerinti eredmény volt, amely az osztalékra igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal csökkentett tárgyévi adózott eredményt jelentette, egyezően a saját tőkén belül ilyen címen kimutatott mérlegösszeggel. Vagyis az eddigi gyakorlat szerint az osztalék mindig annak az évnek a beszámolójában került kimutatásra, amelyik év eredményének felosztásáról született döntés. Új szabály az osztalék könyvelésére Ezzel szemben a 2016. évi üzleti évtől kezdődően az eredménykimutatásból kikerültek az Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre és a Jóváhagyott osztalék, részesedés elemek, valamint a Mérleg szerinti eredmény is, mivel az osztalékot a kifizetéséről szóló döntés évében kell elszámolni, az erről szóló határozat napjával.
Az elsőben a nem számlázott szállítás számlázott ára és a megállapodásos ára közötti különbözet a számviteli politika szerint jelentős összegű. A másodikban a szállító késik a számlával, de az még a mérlegkészítés időpontja előtt megérkezik. A Számviteli tanácsadó legfrissebb számát itt rendelheti meg. Kapcsolódó cikkek: Megrövidül a számlázási határidő júliustól 2020. június 19. Júliustól fontos változást jelent a pénzügyi adminisztrációban, hogy a számla kiállítására megszabott határidő a teljesítést követő 15 napról 8 napra rövidül - írja az RSM blogja. Könyvelőknek kedvez a NAV adatszolgáltatási kötelezettség (x) Alig két hét múlva lép hatályba a kötelező NAV adatszolgáltatás bővítésére vonatkozó jogszabály, ami bár a vállalkozásokat érinti, a könyvelőkre is extra feladatokat hárít. Érdemes azonban ezen a ponton tudatos döntést hozni, mert digitalizáció adta lehetőségek újabb kiugrási pontot mutatnak a vállalkozásoknak és a könyvelőiknek egyaránt. A vevő a király, vagy mégsem? – vevőminősítés válsághelyzetben 2020. június 9.
