Amennyiben a bérlő nem a fenti időpontra mondja fel a bérleti jogviszonyt akkor a felmondása a következő időszakra érvényes. Az új Ptk. új szabályként vezeti be a bérbeadó karbantartási kötelezettségét, miszerint a bérbeadó karbantartási kötelezettségét életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibás esetén késedelme nélkül, egyéb esetekben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg köteles teljesíteni. Az új Ptk. új rendelkezésként rendezi az elviteli jog kérdéskörét. A nem tételesen kidolgozott bérleti szerződéseknél az ún. eredeti állapot helyreállítására történ utalás sok vitára adott alapot. Ez az új rendelkezés egyértelműsíti, hogy a bérlő nem gyakorolhatja az elvitel jogát az általa a bérleménybe vásárolt és beépített, felszerelt berendezési tárgyak vagy egyéb felszerelések tekintetében, ha ennek fejében a bérbeadó megfelelő kártalanítást ajánl fel és az a bérlő lényeges érdekeit nem sérti.
Rögzíteni kell a megegyezést, a közös költséget, a lakásbiztosítást, a rezsit, az adózást, illetve az egyéb költségeket illetően is. Ne felejtsük el rögzíteni, a felek kötelességeit, a lakás karbantartásával, üzemeltetésével kapcsolatosan. Meg kell említeni, hogy bérbeadó, mikor jelenhet meg személyesen a bérleményben. Hasznos, ha leírjuk azt is, hogy a bérlő milyen esetekben, és milyen engedélyek birtokában végezhet jelentősebb munkálatokat az ingatlanon. Szögezzük le, hogy a bérlő, nem adhatja ki bérletben a bérleményt. Legyen benne a szerződésben, a bérlet megszüntetésének a módja, illetve mennyi idő után kell átadni a bérleményt a szerződés megszűnését követően. Szerepeltessük általánosságban, a bérlemény használatára vonatkozó általános elvárások. Végül ne hagyjuk le, a pontos dátumot, és az aláírásokat. Természetesen egyéb dolgokat is be lehet venni a szerződésbe, amennyiben azt szükségesnek látjuk, illetve a bérlemény egyedi tulajdonságai azt megkívánják. Nagy segítség, hogy az internetről le lehet kész mintákat tölteni, de ne feledjük, hogy ajánlatos közjegyzőhöz fordulni.
A bérlők a kiköltözésük előtt 2 nappal (konkrétan tárgyhó 2. napján) hozták a tudomásomra - szóban - a felmondásukat, hogy ők 4-én kiköltöznek. Majd az én reagálásomra, hogy mivel a felmondási idő az ő részükről is 30 nap, így a tárgy havi bérleti díjat a kaucióból visszatartom. Nem ellenkeztek, hogy akkor maradnak, így a lakásátadás, (órák leolvasása) 2 nap múlva megtörtént, mikor is leírtuk, hogy a bérleti jogviszony okt. 31-el (30 napos felmondási idővel) szűnik meg, az okt. havi bérleti díjat a kaucóból levonom, a fennmaradt 1 havi kaucióból pedig az aznapig fogyasztott rezsiköltségeket az elszámoló számlák kiküldése után vonom le, majd a maradék öszeget utalom vissza nekik. Nahh most ők ehhez képest - 1 hét eltelte után -követelik rajtam a felmondási időre járó bérleti díjat, mondván, hogy ők már nem laknak ott, és a kulcsot is odaadták... Kérdésem az lenne, hogy jogos-e a követelésük. Köszönettel! Stargirl 2009. 09. 19:54 Mondjuk háromszori igénybevételi díjat lelépés címén, de mível egy lepukkant lakásról van szó az összeg nem lesz valami fényes... És még abból is levonásba helyezhetik a távozó lakó után az egészségügyi festetés költségét stb.