Czeglédyék már azelőtt jelezték, hogy a bevezetés módja sérti az EU általános szabályait, hogy a fordított áfát a magyar parlament kiterjesztette a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásra. A Humán Operátor 2014-ben, a Kósa Lajos -féle előterjesztés elfogadásakor megkereste az Európai Unió adóügyekért felelős biztosát. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos 2015 januárjában levélben közölte a céggel, hogy szerinte sincs rendben a magyar adómódosítás bevezetése. A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos bármely tagállami intézkedés alkalmazása csakis akkor jogszerű, ha a Bizottság javaslatára a Tanács egyhangúlag jóváhagyta az eltérést. Márpedig az uniós jóváhagyásról akkor még szó sem volt. A cég csatolta a perhez azokat az iratokat is, amelyekben Áder János államfőt, az Alkotmánybíróságot és számos más fórumot megkeresett, de érdemben sehol sem foglalkoztak a problémával. Tállai András, a Pénzügyminisztérium akkori államtitkára végül februárban egy képviselői kérdés nyomán jelezte az országgyűlésben, hogy Magyarország kezdeményezte Brüsszelben a derogációs eljárást.
A Czeglédy Csaba és társai ellen indult vizsgálatok és nyomozások "melléktermékeként" szerdán kiderült: Magyarország 2015-ben szinte egy teljes éven keresztül az uniós adójoggal ellentétes szabályozást működtetett, így a NAV valójában nem kötelezhette volna a cégeket az úgynevezett fordítottáfa-rendszer betartására. A Csongrád Megyei Főügyészség csütörtökön egy rövid közleményben jelezte, szerinte nincs itt semmi látnivaló, a Humán Operátor Kft. kontra Magyarország eljárásban született európai bírósági határozat egyáltalán nem releváns Czeglédyék bűnügyében. Az ügyészség reakciója azért meglepő, mert a Luxemburgban kihirdetett döntés alapjaiban érinti az adóhatóságnak a Humán Operátorral szemben hozott korábbi elmarasztaló határozatait. Azokat a határozatokat, amelyeket az ügyészségi nyomozás is beépített a cég ellen emelt vádjaiba, és amelyek alapján a 2015-ös évre vonatkozóan 821 millió forintnyi áfa elcsalásával vádolják a szocialisták szombathelyi politikusát és a céget. Az Európai Unió Bírósága szerint Magyarország 2015. január 1-jén úgy vezette be a fordított áfát, hogy a közös hozzáadottértékadó-rendszertől való eltérésre nem volt meg az uniós engedély.
A kölcsönbeadó a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg. A kölcsönbeadó a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni. A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a telephely szerint illetékes kormányhivatal részére adatszolgáltatást kell teljesítenie. A munkaerő kölcsönzés maximális időtartama 5 év egy munkavállaló esetén. Külföldi cégek foglalkoztatási lehetőségei Magyarországon A külföldi cégek egy egyszerű munkáltatói regisztráció (17T201INT) révén tudnak Magyarországon munkavállalót foglalkoztatni (bejelentő: 17T1041INT, havi bevallás: 1708INT), azonban ennél a regisztrációnál a munkáltatói jogok, kötelezettségek a külföldi munkáltatót terhelik, illetve a magyar vagy külföldi munkavállaló Magyarországon történő munkavégzése során a munkajogi és egyéb kérdéseit egy külföldi – Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett társaság – munkáltatóval kell elintézni, ami számos nehézséget okoz a gyakorlatban.
Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. Innovációs járulék szempontjából az 50 fős létszámra érdemes odafigyelni, mint értékhatárra, illetve az éves nettó árbevétel/mérlegfőösszeg 10 millió Ft euró összegre is. Kapcsolt vállalkozások között viszont tilos a munkaerő-kölcsönzés. Munkaerő kölcsönzés könyvelése – külföldi kölcsönbe adó és magyar kölcsönbe vevő társaság esetén Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, akkor e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés (pl. : a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól szóló 'T1041 jelű adatlap) és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.
A munkaerő kölcsönzés könyvelése szempontjából az egyik kiemelendő terület a munkabérek számfejtése, illetve a munkaerő bejelentése. A nemzetközi, azaz a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzési tevékenység esetén pedig két vagy több ország adójogszabályai szerint is kell az adókat és járulékokat könyvelni. Munkaerő kölcsönzés könyvelése – magyar kölcsönbe adó és magyar kölcsönbe vevő társaság esetén Magyar kölcsönbe vevő társaság esetén ne felejtsük el munkaerő kölcsönbe adó társaságként figyelmeztetni, hogy a kölcsönbe vevő társaságnak le kell jelentenie a kölcsönbe vett munkavállalókat a 17TMUNK nyomtatványon, illetve ki is kell jelentenie, ha a kölcsönzés megszűnik. 2015. július 19-étől a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a kölcsönbe adott munkavállaló esetén a kölcsönbe vevő társaság lesz kötelezett az átlagos statisztikai létszáma alapján megfizetni az adót. Iparűzési adó kedvezmény: A Htv. 39. § (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett növekménye után 1 millió forint/fő összeggel.
A munkaerő-kölcsönzés, -kirendelés illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátás fogalmát az áfatörvény nem határozza meg, azok tekintetében a köznapi értelmezés az irányadó. Azt, hogy egy adott szerződést (ügyletet) e fogalmak alá tartozónak kell-e tekinteni, nem a szerződés (ügylet) elnevezése, hanem valódi gazdasági tartalma alapján kell megítélni. Továbbá, az iskolaszövetkezet valamennyi munkaerő kölcsönzéshez, kirendeléshez, személyzet rendelkezésre bocsátáshoz hasonló jellegű, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása fordított adózás alá esik. A fordított adózás alkalmazásának személyi feltételei Az áfatörvény 2015. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szolgáltatások esetében is az áfatörvény 142. § (3)-(4) bekezdéseire figyelemmel kell megállapítani, hogy a fordított adózás alkalmazásának személyi feltételei fennállnak-e, az adófizetésre ugyanis csak ebben az esetben lehet kötelezett a szolgáltatást igénybevevő. Az áfatörvény 142. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike (tehát mind a szolgáltatásnyújtó, mind a szolgáltatást igénybevevő) belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adóalany legyen, és az érintett felek egyikének se legyen olyan (az áfatörvényben szabályozott) jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.