A munk�latokat Sz�chenyi vezet�s�vel, V�s�rhelyi tervei, pontosabban a sz�zad els� fel�ben, f�k�nt Husz�r M�ty�s v�zszab�lyoz�si terveinek felhaszn�l�s�val kezdt�k meg. Meg kell jegyezni, hogy m�r akkor t�bb szakember azon a v�lem�nyen volt, hogy a foly� ki�nt�seit nem sz�ks�ges megakad�lyozni, csak korl�tozni kell, illetve az �rvizek sz�tter�t�s�n alapul� szab�lyoz�si rendszer kialak�t�s�t szorgalmazt�k. 1846-ban a Tiszav�lgyi-T�rsulat megalakul�sa jelezte a nagyszab�s� t�j�talak�t� munka megind�t�s�t. Az els� �tv�g�st Tiszadob t�rs�g�ben v�gezt�k 1846. augusztus 27-�n. A foly�szab�lyoz�s minden ezt k�vet� f�zisa egy-egy nagyobb �rv�zhez k�thet�. A Tisza mellett megkezd�dtek a mell�kfoly�k szab�lyoz�sai is. A Szamoson �rdemi munka csak 1890. ut�n t�rt�nt. A szab�lyoz�sok sor�n 36 kanyarulatot v�gtak �t, valamint egy 1300 m�teres �tv�g�ssal �j, kedvez�bb ir�ny� torkolatot alak�tottak ki a r�gi alatt mintegy 2, 5 km-rel. A kor v�zgazd�lkod�s�nak k�vetkezt�ben megindult alf�ldi sz�razod�s, illetve belvizesed�s h�vta �letre azt az �nt�z� �s belv�z levezet� csatornah�l�zatot, amelynek munk�latai a 30-as �vekben indultak �s nagyj�b�l az 50-es �vekben fejez�dtek be, de aminek karbantart�sa, fejleszt�se napjainkban is folyamatosan zajlik.
A gazd�lkod�s alapj�t az �venk�nti �rvizek szolg�ltatt�k, amelyek a foly�t k�s�r� term�szetes magaspartokon - �vz�tonyokon - kereszt�l k�pzett �tv�g�sokon �n. fokon kereszt�l �nt�tte el a m�lyebb fekv�s� ter�leteket, illetve ezeken kereszt�l jutott vissza az anyamederbe. Mivel az �raszt�s alulr�l t�rt�nt, a hordal�k jelent�s r�sze m�r a fokokn�l lerak�dott, amit rendszeres kotr�ssal tartottak karban. A v�zszab�lyoz�s �gy nem az �rv�z gyors levezet�s�vel, hanem annak szab�lyozott sz�tter�t�s�vel t�rt�nt. A haszonv�telek sz�lesk�r�ek voltak, magukba foglalt�k a hal�szat, az �llattart�s, a n�v�nytermeszt�s �s a gy�m�lcstermeszt�st is. Ezt a komplex haszonv�teli rendszert nevezz�k �rt�ri-, vagy fokgazd�lkod�s nak. Hangs�lyozni kell, hogy az �rt�ri gazd�lkod�s jellege alapvet�en elt�rt a mait�l abban a tekintetben, hogy az nem a term�szeti er�forr�sok fel�l�s�n, sokkal ink�bb annak er�s�t�s�n alapult. M�sik fontos jellemz�je, hogy az �rt�ri gazd�lkod�sban a sz�nt�f�ldi m�vel�s csak kis m�rt�k�, mintegy kieg�sz�t� szerepet j�tszott.
Túlnan, vélem átellenben épen, Pór menyecske jött. Korsó kezében. Korsaját mig telemerítette, Rám nézett át; aztán ment sietve. Ottan némán, mozdulatlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam. Lelkem édes, mély mámorba szédült A természet örök szépségétül. Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. - Késő éjjel értem a tanyára Fris gyümölcsből készült vacsorára. Társaimmal hosszan beszélgettünk. Lobogott a rőzseláng mellettünk. Többek között szóltam én hozzájok: "Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója. " Pár nap mulva fél szendergésemből Félrevert harang zugása vert föl. Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! Pest, 1847. február
Tiszai csönd Oh természet, oh... Mely nyelv... Mily nagy vagy... Annál többet... M. C. Escher - Tócsa Késő éjjel... Friss gyümölcsből... Társaimmal... Lobogott a... Földi Györgyi - Este Többek között... Szegény Tisza... Annyi rosszat... Pedig ő... Pár nap múlva... Félrevert... Jön az árvíz... S tengert láttam... Osztrák festő - Falusi idill Mint az őrült... Vágtatott a Tisza... Zúgva, bőgve... El akarta... Borbély Károly - Grafika Azt is beszéljétek meg melyik kép mennyire illik az illető versszakhoz! Jó tanulást! Ugye milyen csodás ez a vers! Én nagyon szeretem. Íme fotómontázzsal és művészi előadásban még egy variáció a You-tube -ról "Puska" helyett pedig fogadjátok a következőt: Nyári...... alkonyúlatánál Megállék a........ Tiszánál Ott,... a kis... siet beléje, Mint a....... anyja......... A folyó... símán, oly........ Ballagott.. parttalan........, Nem akarta, hogy a... sugára Megbotoljék...... fodrába'. Síma tükrén a..... sugárok, (Mint megannyi tündér)............,...... hallott....... csengése, Mint parányi.......... pengése.
Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. – Késő éjjel értem a tanyára Fris gyümölcsből készült vacsorára. Társaimmal hosszan beszélgettünk. Lobogott a rőzseláng mellettünk. Többek között szóltam én hozzájok: "Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi roszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója. " Pár nap mulva fél szendergésemböl Félrevert harang zugása vert föl. Jön az árviz! jön az árviz! hangzék, S tengert láttam, ahogy kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot! A költő a Tisza kétarcúságát jeleníti meg a versben: előbb a megragadó Tisza-parti naplemente élményét, majd az árvizet. Az első esetben szelídnek, a második esetben vadnak látjuk a folyót. A költemény 15 strófából áll és tájrajzzal kezdődik. Az elején Petőfi pontosan megjelöli az időpontot és a helyszínt: nyári este van (" Nyári napnak alkonyúlatánál "), és a Tiszának azon a pontján áll, ahol a Túr folyó torkolata található (" Ott, hol a kis Túr siet beléje / Mint a gyermek anyja kebelére ").
jámbor Jóindulatú, szelíd, senkinek sem árt.
· Kossuth Zsuzsa sz. ) · MH Sportszövetség sz. ) · Május 1. sz. ) · Marx Károly sz. ) · Nyelvészeti Komplex sz. ) · Ságvári Endre sz. ) · Vörös Csillag sz. ) 1978 (11) Dózsa sz. · Dózsa sz. · József Attila sz. · Kandó Kálmán sz. · Mező Imre sz. · November 7. · Ságvári Endre sz. · Tyereskova sz. · Vasas Centenárium sz. · XI. Kongresszus sz. b. 1980 0 (6) Béke sz. · Béke sz. · Gagarin sz. · Integrál sz. · Zrínyi Ilona sz. b. 1983 0 (5) Ho Si Minh sz. · Komócsin Zoltán sz. · Táncsics Mihály sz. · Vörös Csillag sz. · Zalka Máté sz. b. 1985 0 (6) Béke MHSZ sz. · Fürst Sándor sz. · Május 1. · Sneff János sz. · Szamuely Tibor sz. b. 1988 0 (1) Béke sz. b. zárójelben az átadás éve mellett a díjazott brigádok száma, 1975-ig a brigádok neve mellett a díj fokozata szerepel (1978-tól fokozat nélkül)
("Piros sugárok", " sarkantyúk pengése") A 4. vsz. a költői szemlélődés pontja. Innen kiindulva a költő koncentrikus körökben, a látóhatárt állandóan tágítva írja be a tájat. A közelről a távolra haladás végpontját a mármorosi bércek jelentik. A kezdő és végső pont között láthatók a Tisza túlsó partját szegélyező tartva rekettyebokrok és az azok nyílásán kirajzolódó "kisfalucska tornya", a réten túl pedig a már homályos erdő. A hasonlatok és jelzők megfoghatóan és festőien ábrázolják a tájat és egyben a költő érzelmeit is. Az uralkodó csendet csak a madárfütty és a távoli malom zúgása töri meg. Idilli a hangulat. Ezt még tovább fokozza a megjelenő,, pár menyecske". képe. Ettől a pillanattól kezdve már a költői vallomás leírására helyeződik a hangsúly. " A,, Lelkem édes mély mámorba szédül" sor a táj által kiváltott érzelem gazdaságát érzékelteti. A 10. a minden költői képzeletet felülmúló gazdag természet dicsérete. A 11-12. sor a késői estét írja le a tanyán. A friss gyümölcsből készült vacsora és a társaival a Tiszáról folyó disputa a vers nyugalmas lezárás is lehetne.