I. Szulejmán (1494–1566) szultán Szapolyai János szövetségeseként seregeivel bevonult az országba, szeptemberben újból elfoglalta Budát, a királyi Magyarország fővárosát, majd Bécs ellen vonult, amelyet sikertelenül ostromolt szeptember 22. és október 15. között. Az ország birtoklása fölötti harcok pedig tovább folytatódtak… Irodalom: IRMÉDI-MOLNÁR László: A Lázár-térképek szövegei. In: A magyar térképészet kezdetei. Szerk. Stegena Lajos. Budapest, 1976. 16. Virágkor és pusztulás. A kezdetektől 1606-ig. A szöveget írta Engel Pál, Szakály Ferenc; a térk. rajz. a Cartographia Kft. és az MTA Történettudományi Intézete. Budapest, 1995. 25a. sz. térkép
Lazarus vagy Lázár titkár ( Lazarus secretarius, azaz Lázár keresztnevű titkár; 16. század) a Tabula Hungariae, a Magyar Királyságról készült első fennmaradt nyomtatott térkép készítője. A térkép értéke abból adódik, hogy az egyedüli helyzetképét adja a török megszállás előtti országnak. Élete [ szerkesztés] Nem tudjuk, hogy mikor és hol született, és arról sincs adatunk, hogy mikor és hol halt meg. Ezért joggal vélhető, hogy Lázár a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna. Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy secretarius, azaz "titkár" volt és Bakócz Tamás (1442-1521) esztergomi érsek idején és környezetében élt és működött. Bakócz a 16. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. Bakócz személyi titkárait név szerint ismerjük. Abban a korban, amikor mindenkit szigorúan "rendi" státusza szerint kellett megszólítani, az egyszerű secretarius megjelölés inkább világi személyt takarhatott.
L�z�r (1528) Az �jabbkori magyar t�rk�p�szet kezdeteit jelent� t�rk�p 1528-ban jelent meg. L�z�r szem�lye m�g ma sem tiszt�zott, �gy a t�rk�pet a rajta l�v� felirat alapj�n h�vj�k L�z�r t�rk�pnek. A t�rk�p �tlagos m�retar�nya 1:1234000. Az itt l�that� r�szlet Salg�tarj�n k�rnyezet�t �br�zolja (mely term�szetesen akkor m�g ilyen n�ven nem l�tezett). A Tarj�n felirat 90 fokkal, a Salg� felirat kb. 45 fokkal elforgatva olvashat� (a k�pen v�r�ssel k�rbeker�tve). A kiv�gat legnagyobb telep�l�se Agria (Eger). Az �szaki ir�ny k�zel�t�leg a kiv�gat bal fels� sarka fel� mutat.
A későbbi térképszerkesztők imitt-amott figyelembe vették ugyan a legnyilvánvalóbb hibákat, például hogy Tihany nem is sziget, hanem félsziget! Ám a helyszínt szintén nem ismerő Wolfgang Lazius 1556-ban úgy korrigált, hogy az északi helyett a déli parthoz illesztette Tihanyt. És ezt az ábrázolást vette át Gerardus Mercator flamand térképész. A Balaton és környéke 1688-ban szabadult fel a török uralom alól és került a veszprémi káptalan birtokába. Ettől kezdve nyílt ismét lehetőség keresztény tudósok számára, hogy újra felmérjék a területeket, többek között a birtokhatárok pontosítása és újra jelölése céljából. További érdekes oldalak Lázár deák térképétől a digitális térképig Farkas Judit cikke
A hallgatóság megismerhette Lázár deák korának technikai eszközeit, azok eredetét, használatuk módját, megbízhatóságukat és kartográfiai alkalmazásaikat. Kiváló képek illusztrálták az öt évszázaddal ezelőtti kitűző eszközöket, magasság- és távolságmérőket, iránytűket, napórákat. Utána a Rostockban élő kartográfus, Pápay Gyula, az MTA külső tagjának Tilemann Stella koncepciója Germania felmérésére című dolgozatát a szerző távollétében Gercsák Gábor ismertette. A szerző kutatásaiból megtudtuk, hogy Lázár deák térképének megjelenési ideje körül, de még azután is igen hosszú ideig a német területekről nem készült olyan egységes és viszonylag nagy méretarányú országtérkép, mint amilyen Lázár deák térképe volt. Az egész birodalmat ábrázoló térkép, amelynek méretaránya hasonló nagyságú volt, mint a Lázár-térképé, csak egy generációval később készült el, ám e térkép tartalmi gazdagsága nem közelíti meg a Lázár-térképét. Germania nagyobb méretarányú kartográfiai ábrázolásának elveit Tilemann Stella Lázár után öt évtizeddel dolgozta ki.
c) Véleményünk szerint a latin betűvel írt eredeti kéziratot gót betűssé Tannstetter tette. Ha a gót betűk latin betűkre történő átírása lehet hibaforrás, akkor az ezzel ellentétes művelet is magában foglalhatja azt. Elég itt utalnunk azokra a példákra, amelyekre Hrenkó Pál, illetve Haader Lea is felhívta a figyelmet: Gara – Sara, Gymes – Eymes, vagy olyan elírásokra, amely esetben "f" helyett "s" betű került, stb. Nem tudjuk eldönteni, hogy a Haader Lea szerint is jelzett, a német nyelvjárás helyesírási gyakorlatára jellemző fonéma–graféma jelölések vajon Tannstetter, vagy a nyomdász Apianus tevékenységének köszönhetőek-e. Ők mindketten bajorok voltak, így bármelyikük lehetett, ám ha az eredeti latin betűs kézirat átírása gót betűsre szerintünk Tannstetterhez köthető, akkor nagyon valószínű, hogy a Haader Lea által megfigyelt és leírt nyelvjárási sajátosság is hozzá kapcsolható. "Az illabiális alakok egy másik forrása a Tiszántúlról és a nyugati nyelvjárásterület egy széles sávjából ismert é>í zártabbá válási folyamat.
A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya, a Filozófiai és Történettudományok Osztálya, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke, valamint az MFTTT tudományos ülést tartott 2014. november 12-én az MTA székházának Kistermében Lázár deák térképének 500 éves évfordulója alkalmából. Az emlékülés hallgatósága Bár a térkép ma ismert legrégebbi változata csak 1528-ban jelent meg nyomtatásban Ingolstadtban, a korabeli források alapján egyértelmű, hogy a térképezési munka ezt másfél évtizeddel megelőzte. A térkép nemzetközi elismertségét fejezi ki, hogy a mű 2007-ben az UNESCO The Memory of the World címét is elnyerte, s mint ilyen, a magyar nyelvemlékek között egyedül álló. A terem meglehetősen kicsinek bizonyult: az érdeklődők nagy száma miatt sokaknak csak állóhely jutott. Örömmel láttuk, hogy a szakembereken és tagtársakon kívül sok egyetemi diák is megjelent az emlékülésen. A háromórás rendezvény levezető elnöke Klinghammer István, az MTA rendes tagja volt.
A források szerint Lázár nem végezhetett egyetemet sem, mivel akkor őt magisterként kellett volna megszólítani. Csak "hozzáértő" ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz deák volt. Így nevezték abban a korban a latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas egyéneket. Lázár "deákot" a források magyarként említik, és ezt térképének névanyaga is megerősíti. Az "é" hangot "ee"-vel jelölte, például Ezeek, Zeek, Zeeplak stb., az "ö" hangot pedig "ew"-vel: Fewdwar, Gew, Eskew, Ewsi, Fewldeak, Tertzew, Besenew stb. A Tabula Hungarie helyneveinek feldolgozása során azt is megfigyelték, hogy a "c" hangot esetenként a "tz" betűk jelölik, például Adatz, Agatz, Bakotza stb. Ez a helyesírási sajátosság az ófelnémet nyelvjárás írásbeli gyakorlatára jellemző, feltevések szerint ez származhat bármely közreműködőtől is, aki a lázári kézirat nyomtatásra való előkészítésében részt vett. Ugyanakkor egyes településnevek írásánál nyelvjárási szokást is megörökített Lázár deák, például az "i" hang jelölésében: a Kézdi helynevet Kyzdy alakban találjuk a térképen.
és a térkép megjelenéséig (1528. május) eltelt mintegy másfél-két évben történt török területfoglalásokkal fenyegető méretet öltött, akár az addig megszokott élet végleges pusztulását hozhatta. A vörös szín használata, a grafika nyelvén, felhívás és segélykiáltás volt, amely a keresztény népek összefogását sürgette, azonnali fellépést az oszmán-török hódító törekvésekkel szemben. A térképet kiadója, Johannes Cuspinianus (1473–1529), bécsi humanista tudós I. Ferdinándnak (1503–1564), Magyarország és Csehország királyának, Ausztria főhercegének ajánlotta, aki Szapolyai Jánossal (1487–1540) a mohácsi csatát követően kíméletlen, váltakozó eredménnyel járó, sokéves harcot vívott az ország feletti hatalomért. A térkép készítésének időszakában (1526 ősze–1528 májusa) Ferdinánd jelentős sikereket ért el, s bár János király kezdetben az ország nagy részét uralta, 1527 végén rövid időszakra teljesen kiszorult az országból, és Lengyelországból szervezte visszatérését. A két király küzdelme azonban már 1529-ben újabb, súlyos következményekkel járó török hadjáratot "eredményezett".
Végül Tringli István, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa Lázár korának Magyarországa – Magyarország a Jagelló-korban címmel zárta az előadások sorát. A magyarországi viszonyokat elhelyezte a közép-európai térben: ehhez részletesen bemutatta a történeti-földrajzi környezetet, ismertette a közép-európai dinasztikus törekvéseket, királyi reformokat, vallási mozgalmakat, a parasztháborút, valamint a közeledő oszmán terjeszkedés hatását. Zárásként érdekes kérdést vetett fel: Ki finanszírozta a költséges felméréseket? Nem volt szerepe Jakob Fuggernek a Lázár-féle térkép létrehozásában? Ennek megválaszolásához egyelőre kevés az ismeretünk, de bízzunk abban, hogy a korszak még alaposabb megismerése közelebb visz a megoldáshoz. Gercsák Gábor (Fotók: Nemes Zoltán)