Népszerű úticélok még Magyarországon: BUDAPEST, Balatonfüred, Debrecen, Eger, Győr, Hajdúszoboszló, Hévíz, Miskolc, Pécs, Siófok, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém, Zalakaros
Telefonszám
- Állami autópálya kezelő zt 01
- Nemzeti lovas színház szilaj
- Ma bejelentik az autópálya-finanszírozási konstrukciót? - Portfolio.hu
- Állami autópálya kezelő zrt lébény
[9] A részvényeket a Raiffeisen Bank egy leányvállalata szerezte meg, majd továbbadta az osztrák Strabag építőipari vállalkozásnak, azóta az AKA Zrt. 100%-os tulajdonosa a Strabag csoporthoz tartozó bécsi székhelyű M5 Holding Gmbh. Az AKA székhelye Budapest. Az autópálya-társaság a koncessziós szerződés értelmében 2031. január 5-éig lesz az M5-ös autópálya tulajdonosa. Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz M5-ös autópálya témájú kategóriát. Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. honlapja (magyar nyelven). [2009. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 12. ) Webrádió Szeged – "M5 Dosszié" (magyar nyelven) (Cikkgyűjtemény). Webrádió, 2006. június 26. ) Jegyzetek [ szerkesztés] m v sz Magyar autópálya-vállalatok Építtetők Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. Koncessziós cégek ELMKA • AKA Zrt. • M6 Duna Autópálya • Mecsek Autópálya Autópálya-üzemeltetők Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. • Intertoll • ÉKMA
Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. – Wikipédia
Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. Típus Részvénytársaság Alapítva 1994. július 27. Iparág építőipar, szolgáltatás Anyavállalata M5 Holding Gmbh. Magyar cégjegyzékszám 01-10-045171 Az Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. weboldala Az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. (röviden AKA Rt. vagy AKA) egy magyarországi magántulajdonú autópályatársaság, amely az M5-ös autópálya tulajdonosa. A vállalatot az M5-ös autópálya 1990-es évek elején meghirdetett koncessziós rendszerben történő továbbépítésére alapították, a megépített szakaszokon a cég útdíjat szedhetett. A vállalat árpolitikáját kezdettől fogva kritikák érték, ám 2000 -et követően az egész magyarországi közéletet tematizáló kérdések közé emelkedett. 2004 -ben a magyar állam tulajdonrészt szerzett az AKA-ban, ezt követően a díjszedést megszüntették. Napjainkban a vállalat teljesen magánkézben van. Története [ szerkesztés] Újhartyántól Kiskunfélegyházáig [ szerkesztés] Az M5-ös 1992 -ben meghirdetett koncessziós formában történő továbbépítését elnyerő konzorcium 1994. július 7-én alapította meg az Alföld Koncessziós Autópálya Részvénytársaságot.
Rámegy a nemfizetőkre az állam Átadták az Állami Autópálya Kezelő és az Országos Rendőr-főkapitányság új e-útdíj ellenőrző gépjárműveit. Jövő hétfőn indul a regisztráció az útdíj-rendszerbe. 95 új járművet – hivatalosan "ellenőrző egységet" – adtak át pénteken, amelyekkel a július elsejétől induló e-útdíj rendszerben az ellenőrzést és a bírságolást végzik. Az e-útdíj rendszerben az autópálya-kezelő 45 új mobil ellenőrző egysége segíti majd a díjköteles úthálózat folyamatos ellenőrzését, a hatósági feladatok támogatását. A jogosulatlan úthasználókkal szembeni fellépés a rendőrség feladata lesz. A szervezet ennek érdekében 50 mobil bírságoló egységet kapott. Kibédi-Varga Lajos, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) e-útdíj ügyekben illetékes szóvivője elmondta, hogy jövő hétfőn, vagyis június 24-én elindul az e-útdíj regisztráció, az elektronikus útdíjszedési rendszerről tájékoztató honlap a címen már működik. A weboldalon lehet tájékozódni a díjköteles szakaszokról, a fedélzeti eszközökről, és díjkalkulátor is segíti a fuvarozókat – mondta a szóvivő.
Elképzelhető, hogy ma jelentik be, miként finanszírozzák a sztrádaépítéseket - értesült a Világgazdaság. A lap információi szerint szerda este a gazdasági és a pénzügyminiszter megegyezett a tervekről, melyet tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel egyeztettek, aki kimondja a végső szót. A lap szerint annyi biztosnak mondható, hogy az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. lesz a forrásbevonó a PPP-projektekben, azonban előfordulhat, hogy a kötvénykibocsátást más piaci forrással váltják ki. Elképzelhető az is, hogy az állam által fizetett rendelkezésre állási díjról szóló szerződést - a korábbi tervektől eltérően - 75 évnél rövidebb időre kötik meg.... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 543 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Állás
A díj bevezetését követően az autósok többsége a régi 5-ös útra vándorolt vissza, jelentős környezeti terhelést róva ezzel az út mellett fekvő településekre, Lajosmizsére, Táborfalvára, Örkényre, Dabasra és Alsónémedire. A helyiek tiltakozásának hatására a társaság kis mértékben módosította tarifáit, gyakori használói kedvezményt és flottakedvezményt adott. A kedvezmények azonban nem voltak elég vonzóak és nem enyhítették a környező falvakban tapasztalható zaj- és környezetszennyezést. Az út környékének települései és lakói szervezetekbe tömörülve tiltakoztak a magas útdíjak ellen és az AKA árpolitikáját okolták a régió gazdasági mélyrepüléséért. [2] [3] 2004 -re rendszeressé váltak a tiltakozás különböző formái, egyes helyi vezetők polgári engedetlenségre szólítottak fel. [4] Az hasonló üzleti modellel próbálkozó ELMKA összeomlása után az M5-öst birtokló AKA is a figyelem középpontjába került. Az elhúzódó délszláv válság miatt nem volt remény a forgalom felfutására, a mért forgalmi adatok és a bevételek pedig folyamatosan elmaradtak az előzetesen kalkuláltaktól.
A koncessziós szerződés értelmében az AKA megszerezte az M5-ös autópálya M0-s út és Kecskemét-Észak közötti szakaszát, a Kecskemét-Észak és Kiskunfélegyháza-Dél közötti szakaszának megépítésére, illetve az útdíj szedésére szóló jogot. A társaság 1995 decemberében bankhitelt vett fel, hogy elkezdhesse az építkezéseket. Az autópálya 1996. január 5-én került a társaság tulajdonába. Az M5-ös újhartyáni csomópontjában 1996. március 13-án helyezték el az autópálya új alapkövét, ezt követően kezdődtek el az útépítések. 1996 folyamán elkészült az Újhartyán és Kecskemét-Észak közötti közötti útszakasz hiányzó jobb oldali pályája és a fizetőkapuk. A cég 1997. január 1-jén kezdte meg az útdíj szedését. A Kecskemétet elkerülő szakasz 1997. december 12-én, a Kiskunfélegyháza déli pereméig vezető díjköteles útszakaszt fél év múlva nyitotta meg a társaság. [1] Az útdíjat az Intertoll nevű társaság szedte. Ellenálló települések, elakadó fejlesztések [ szerkesztés] Az AKA színre lépése előtt az M5-ös út addig megépült szakaszait ingyenesen használhatták az utazók, ám az 1997 -ben bevezetett útdíj olyan magas volt, hogy nem csak a helyieket, de a távolsági forgalmat is elriasztotta az autópálya használatától.
Felvetődött, hogy a Magyar Posta vásárolná fel az AKA-t, [7] de végül az Állami Autópálya Kezelő Rt. (a NIF jogelődje) vette meg a részvények majdnem 40%-át 82 122 992 euróért. [8] Az ügylet részeként az AKA megkapta a Kiskunfélegyháza és az országhatár közötti autópálya-szakasz megvalósításának lehetőségét. [1] Ettől az időponttól kezdve a társaság az államtól kapott rendelkezésre állási díj fejében az M5-ösön is bevezette az országos matricás rendszert. Az állami résztulajdonba került vállalat még abban az évben megkezdte az út továbbépítését egy európai bankcsoporttól felvett 750 millió eurós összegből. 2005. december 12-én nyílt meg az M5-ös és az M43-as autópályák Kiskunfélegyháza-Dél és Szeged-Észak közötti, AKA által felépített szakasza, majd 2006. március 11-én a Szeged-Észak és a röszkei határátkelő közötti autópálya. A nagyszabású útépítési projekt befejezése után az állam előbb az AKA teljes részvénycsomagjának felvásárlását tervezte, majd 2008 elején kilépett a részvénytársaságból.
